Semmi extrát nem tudok nyilatkozni erről a
részről. A főcímben Guts-ot láthatjuk minden szemszögből egy közepes rockos
muzsika kíséretében. A stáblista alatt csúnyácska állóképeket láthatunk a
szereplőkről.
Történet
Van egy jó nagy izomkolosszus, Guts, aki egy
magának való figura, de a szíve arany. Egy kétméter hosszú és félméter széles
pallos a legjobb barátja, amit rettentő erejével egyedül o képes forgatni.
Miután egyszer egy kb. 60 kilós, nem éppen férfias megjelenésű bandavezér
sikeresen legyőzi párbajban, szégyenében beáll annak zsoldos seregébe. A
történet voltaképpen erről a srácról (Griffith) és nagyra törő vágyairól szól.
Guts-al az élén a csapat győzelmet győzelemre halmoz, míg végül a király
személyes alakulata válik belőlük. Csakhogy nem számolnak az udvar
ármánykodásával, mely végül győzedelmeskedik, és bebörtönzik Griffith-t.
Guts-ék 1 év múlva kiszabadítják, de a fiatal fiú ekkor már csak egy élő
halott. Mint később kiderül, szó szerint...
Szereplők
Guts-ról semmi különöset nem lehet elmondani,
izgalmas jellemvonással nem rendelkezik. Nem beszél túl sokat, elég naiv, és
igazából csak a csatatéren érzi otthon magát. Persze vannak érzései, tud
szeretni (lásd Casca), de nincs mélysége a figurának, a film nem is részletezi
jobban lelkivilágát.
Ha már szóba került, lássuk Cascát. A lányt
gyerekkorában vette magához Griffith, és tehetséges harcos lévén, a csapat
parancsnoka vált belőle. A figura abszolút nem egy anime-szépség (barna bor,
fekete, rövid, "fiús" haj), mégis talán senkibe nem lettem annyira
"szerelmes" más sorozatban, mint ebbe a karakterbe. Mindig kemény,
parancsolgató, de persze legbelül o is no, aki egyszerre szereti Guts-ot és
Griffith-t is. Már csak a meztelen jelenetei miatt is érdemes megnézni az animét
^^
A harmadik, illetve az igazi főszereplő
Griffith. A feminin, feltörekvő fiú, akit a nemesek sosem fogadnának be maguk
közé. Az o számára voltaképp semmi nem drága, nem válogat az eszközökben hogy
feljebb jusson a ranglétrán (biszexuális lévén például férfi hadvezérekkel sem
átall ágyba bújni a cél érdekében). A film valójában az o története, mely
dicstelen véget ér.
Stílus, hangulat
Egy kicsit ott lett elrontva az anime, hogy
belekevertek (főleg a vége felé) mindenféle fantasztikus elemet. Ha nem
számítjuk azt hogy Guts maga emberfeletti erejű, és emberek tucatjai hullanak
el minden kardcsapásánál, a bemutatott világ atmoszférája teljesen realisztikus
és hiteles lenne. Egy teljesen jól felépített középkori, európai lovagvilág,
mely meglett volna a kissé ráerőszakolt természetfeletti beavatkozás nélkül is.
A sorozat hangvétele amúgy komoly és minden
humort nélkülöz. Én legalábbis egyetlen poénos (vagy annak szánt) jelenetre sem
emlékszem.
Rajz
Mivel nem egy mai darabról van szó, érthetően
avíttabb stílusú a rajz - engem leginkább a gyerekkoromban (80-as évek vége,
90-es évek eleje) lévő hozzánk francia közreműködéssel kerülő rajzfilmekre
emlékeztetett. Inkább aranyos, de tud félelmetes is lenni (itt a különböző
szörnyekre gondolok). Sokszor van alkalmazva a "kép megáll, fekete-fehérré
válik, majd lassan kitágul" módszer különböző harci jeleneteknél, illetve
szinten minden rész végén, amikor tűkön ülünk a következő epizódig, hogy vajon
mi lesz a folytatás.
Benyomások, konklúzió
Amikor megnéztem az utolsó részt is, ott ültem
a képernyő előtt és nem igazán tudtam elhinni, hogy ezzel van vége a
történetnek. Két dolog jutott eszembe: 1. van folytatás (mint később kiderült,
tényleg van, de csak könyv formájában), 2. ez tényleg ennyi volt, de valami koncepcióváltás
történt, és igazából már csak valahogy le akarták zárni az egészet.
A végkifejletben ugyanis konkrétan mindenki
meghal, Griffith pedig - mint kiderül - születésétől fogva arra volt ítélve
hogy démonherceg váljon belőle. Persze minden rész azzal a bölcselkedéssel
kezdődik, hogy "mindegy mit teszünk, a sors kezében vagyunk
mindannyian", de ezt kissé túlzott alátámasztásnak éreztem.
Az okító szándékot persze lehet érezni:
Griffith egyedül szembeszáll az egész világgal és annyira akarja elérni a célját,
hogy közben szépen elveszít mindent és mindenkit. Sajnos azonban az utolsó rész
teljesen szétrombolja a mondanivalót, így erre nem nagyon fogunk emlékezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése