Ichiban Ushiro no Daimaou

Történet

Valahol a jövőben járunk, ahol a technikai fejlettség mellett a mágia is jelen van, sőt, tanítják azt a fiatalságnak. Egy amolyan Roxfort-ra emlékeztető suliban zajlik a cselekmény, ahová főszereplő srácunk is beiratkozik, de már az első nap koppan egy nagyot, ugyanis azt a hírt kapja egy dohányzó madártól, hogy belőle válik majd a világot leigázó Démonkirály, ami hát nem túl jó dolog ugye. Ja, hogy tisztázzuk: a madár kb. hasonló szerepet tölt be, mint a süveg a Harry Potter-ben, aki közli, kinek melyik házba kell kerülnie. Itt is ugyanaz az elv, az adott személy végzetét közli a cigiző szárnyas. Mondani se kell, ennek az információnak a birtokában a tanárok és az iskolatársak azonnal máshogy kezdenek viszonyulni Akuto-hoz, akinek dédelgetett álmai – nevezetesen hogy egyszer pápa (!) lesz belőle – porba hullnak.

Szereplők

Sai Akuto tehát a mi protagonistánk, a szokásos jófiú stílussal, aki a légynek sem tud ártani, és a legmesszebbmenőkig szemérmes, ha a szebbik nemről van szó. Ez utóbbi tulajdonságát persze rengetegszer teszi próbára a sztori. Egy kicsit máshogy fest amúgy, mint a százezer másik egyenarcú szereplő, mert szeme alatt fura, csillagszerű vonásokkal bír, amit mondjuk senki nem tart említésre érdemesnek az animében.
Hattori Junko egy rövid, kékhajú lány, aki kötelet szeret magára tekerni bugyi helyett, szamuráj életvitelt folytat, és barátsága egész jól alakul Akutóval, egészen addig, amíg kiderül a démonkirályos jóslat. Onnantól kezdve viszont megesküszik, hogy végez a sráccal, de ez azért nem lesz ennyire egyszerű, ahogy az Oscar című filmben mondják: hullámoznak majd az érzelmek rendesen.
Fujiko egy lila hajú, nagymellű fekete mágus, aki viszont szívesen összetenné Akutóval, amije van, hogy ő is uralkodhasson majd mellette, miután a fiú letarolta a Földet. Az, hogy ilyen sötét terveket sző, vagy hogy fekete mágiát gyakorol, nem teszi különösebben negatív figurává, sőt. Mondjuk kissé bizarr, hogy rég elhalálozott bátyja fejét egy tartályban tartja maga mellett, akivel rendszeresen megbeszéli a teendőket.
Soga Keena egy állandóan idiótaként viselkedő piros hajú csaj, akit múltja köt össze Akutóval, de erről menet közben derülnek ki részletek, egészen az anime végéig.
Teruya Eiko pedig egy nemesi család sarja, talán őt lehet az egyik gonosz karakternek nevezni, de azért neki is összetettebbek a motivációi. A lány elképzeléseibe szintén beleillik a srác, szóval alakul a megszokott “hárem” Akuto körül.
Végül megemlíteném a zöld hajú Korone-t, aki egyfajta android, vagy valami hasonló lény, akit Akuto megfigyelésére rendelnek ki. Én nem láttam külön jelentőségét, hogy Korone nem igazi ember, mert apróbb eltérések ellenére teljesen úgy viselkedik, eszik, hülyéskedik, szexuálisan felizgul, és a többi…

Stílus, hangulat konklúzió

Igen, az előző mondatból kiderülhetett, hogy ez meglehetősen sikamlós anime, ha jól emlékszem, nagyjából 2 perc telik el az első részből, mire bugyit látunk, 10 perccel később pedig már pőre melleket is. A ruhák természetesen mindig szétszakadnak a lányokon harc közben, megvan a kötelező tengerpartos rész is, ahol fürdőruciban villoghatnak, ésatöbbi. Ez még oké lehet, de az Ichiban Ushiro no Daimaou továbbmegy a perverziókban, és látunk csápos szörnyeket (mondani se kell, milyen kontextusba kerülnek vele a lányok), vagy nem semmi az a jelenet, amikor egy csaj addig simogat egy “tengeri uborkát”, amíg az fehér folyadékot spriccel az arcára. Kissé kemény célozgatások vannak itt egy iskolásokról szóló sorozatban…
A rajz amúgy átlagos, semmi extra nincs benne, a hangulat pedig vicces, legalábbis a nagy része, az utolsó 3 epizód ugyanis átmegy full komorba, mintha egy másik animét néznénk. Ezekben a részekben a cselekmény ugyancsak besűrűsödik, az addig szappanopera jellegű vonalvezetés átvált egy giga háborúba, mindenki totál komoly lesz, és innentől egy mosolyt sem látunk többé. Oké, tapasztaltam már ezt a fajta hirtelen váltást ebben a műfajban, de ilyen mérvűt még soha.
Érdekesek amúgy az ötletek, amiket felvonultat a sorozat, bár kissé olyan érzésem volt, hogy mindenféle menő dolgot bele akartak pakolni, hogy mindenkinek tetszen. Pont emiatt viszont nagyon kommersz lett a végeredmény, nincs igazi karaktere a műnek. Van itt gondolat-telefonálás, robot felügyelő, sárkány, mágia használat, minden szereplő tud repülni, és sorolhatnám, de egyik dolognak se lesz lényegi szerepe, csak úgy vannak. Záporoznak a klisék, ez a nagy helyzet. Az is gond, hogy nem nagyon érezni a történések tétjét. Az első 9 részben legalábbis nulla a fenyegetettség érzete, Akuto két perc alatt legyőz bárkit, aki beszól neki, és amúgy is elviccelnek mindent. Ez viszont, ahogy említettem, a feje tetejére áll a befejező epizódokban, ahol ezernyi dolgot zúdítanak ránk, sok-sok morális kétellyel, szabályokkal, mintha az alkotók észrevették volna, hogy eddig nem történt semmi, és sietve le kell zárni valahogy a sztorit. Egy csomó minden zavaros volt így, főleg az istenek kérdése, mert mint kiderül menet közben, több is akad belőlük, és nagy ellentétek vannak köztük, de nagyjából ez már mindegy volt nekem a végére. Mindenesetre befejeztem, ami azt jelenti, hogy nem volt annyira gáz, és egynek elmegy, ha az ember nem vár semmi különlegeset, csak a szokásos fantasy anime közhelyeket.