Eredeti/magyar megjelenés: 1984/1992
Illusztrálta: John Blanche
Fordította: Varsányi Mária
Design
Borzalmas. A borító azt a nyálkaevőt
ábrázolja, akivel a város alatti csatornákban futhatunk össze.
Illusztráció
Tipikus John Blanche alkotások: csúnyácskák,
de halálosan jól megadják a hangulatot. A legjobbak közül: 33., 213., 254. És
azok közül egy pár, amiket nem is értem, miért kellett lerajzolni: 324., 464.,
504.
Háttértörténet
A grandiózus, négykötetes kalandnak ugyebár
ugyancsak grandiózus hátteret kell keríteni. A Mampang-i erőd főmágusa
ellopatja a xameni madáremberekkel a Királyok Koronáját Analandból. Erről a
fejdíszről azt kell tudni, hogy ha egy uralkodó kezébe kerül, annak országa
azonnal felvirágzik. Országról-országra járt a korona egészen mostanáig.
Ugyanis a főmágus gonosz céljai elérése érdekében akarja felhasználni.
Eredetiség
Szerintem ezzel nincs nagy gond, bár olykor
emlékeztethet minket a Tolvajok városára. Sok ötletes esemény és figura van
benne (vörösszemek rulez!).
Kihívás
Nem is tudom. Közepes, vagy talán az
átlagosnál egy hajszállal könnyebb. A kapunyitó kóddal viszont lehetnek
gondjaink...
Főgonosz
Hát ilyen itt nincs (furcsa is lenne), hacsak
a városból kivezető mágikusan lezárt kaput nem számítjuk annak. Ehhez kell megtudni
az ajtónyitó kódot Kháré legfontosabb személyiségeitől.
Rendszer
Lásd a Shamutanti dombok leírásában.
Hangulat
Személy szerint nekem nagyon bejött, mint
hangulati elem, hogy az első kötetben megtalálható figurákkal itt is
találkozhatunk. Ilyen például Frankler a bérgyilkos, akinek ha a shamutanti
domboknál meghagytuk az életét, itt segíthet nekünk. De még hasznosabb Vik,
akit varázslatként lehet néha választani. Valójában ilyenkor megemlítjük a
nevét, és máris jobb szemmel néznek ránk (Viknek hatalmas hírneve van
Kháréban). Azonnal elenged minket például a rabszolgakereskedő hajóskapitány,
ha meghallja hogy ismerjük őt.
Volt azért egy-két dolog, amit nem igazán
értettem a kaland folyamán. Például a halacskát a szökőkútban (amiről még kép
is készült). Jackson mi az istent akart ezzel?? Vagy csak lassítás a funkciója?
A halacska valamit akar nekünk mondani, és bár lehet varázslatokat alkalmazni,
de azt, amelyik segítségével állatokkal lehet beszélni, azt itt pont nem! Vagy
a másik: Courga temploma, és benne a bálvány. A csók rituálét - mellyel
beszélni lehet az istennel - még soha nem sikerült sikerrel elvégeznem,
valószínűleg azért, mert nem is lehet. Vagy én vagyok nagy hülye (ami nem
kizárt), de akárhogy is csináltam: semmi. Végül találtam olyan fejezetet,
amiben a szájon csókolás segítségével lehet létrehozni a kapcsolatot, de ha ezt
próbáltam, a bálvány megölt. Tehát vagy elírás történt, vagy én vagyok a
legbénább a világon. De említhetném még Vlada játéktermeit is, ahol szerény
véleményem szerint ne játszunk szerencsekereket, ugyanis nem nyerhetünk rajta.
Állítólag a lapok alján, a dobókockarajzok felett értesülhetünk róla, ha
nyertünk (pörgetni kell a lapokat, majd megállni valahol). Nos, egy oldalon sem
találkoztam még nyereménnyel...
Kháré atmoszférája azonban kárpótol minket
mindenért, szerintem a hangulat nagyon jó.
A halacska azt mondja: Bwrthhrs, azaz ( legalábbis egy fanoldal szerint ) "Beware the horse", magyarul "Óvakodj a lótól/Vigyázz a lóval". Kicsit feljebb az úton van egy paci, ami megbokrosodik, ha felülsz rá.
VálaszTörlésA csók rituálé: A megoldás itt is az eredeti angolban van. A magyar ugye csak annyit, mond, hogy meg kell csókolnod a bálvány arcát. Az angol szöveg viszont így szól: "On Courga's face you kiss a cross and finish on the lips. For answers to your questions you must err not else he spits." Vagyis keresztet kell csókolnod a bálvány arcára, a szájjal befejezve. A vak koldus pedig elárulja, hogy hol kell kezdened.
A kapunyitó varázsige: A második sorra igazából nincs is szükség, hiszen ott se az angol, se a magyar verzióban nem rejtőzik szám...