2013. szeptember 8., vasárnap

Arcana Famiglia

Történet

Egy olasz kis városkában járunk, Regaloban. Az itteni rendre egy család vigyáz (nincs kimondva, hogy valójában egy maffia családról van szó), melynek tagjai mind hímneműek, kivéve az egyetlen Felicitát (na jó, ott van a családfő felesége is, de ő nem túl aktív szereplő). Az Arcana família vezetője úgy érzi, nemsokára illene visszavonulnia, ezért azon gondolkodik, vajon ki vegye át tőle a posztját. Egy elég érdekes módszert eszel ki, nevezetesen egy harci tornát, ahol a család tagjai megküzdenek egymással kieséses rendszerben, és aki győz, azé lesz minden, még a lánya (Felicita) keze is az övé. Maga Felicita is részt vesz a küzdelemben, így ha ő győz, akkor persze választhat magának párt.

Szereplők

A családfőt Mondo-nak hívják, és egy betegség kínozza, de igazából olyan szinten nem kötött le a történet, hogy nem figyeltem oda, mi a konkrét baja. Aztán ott van a felesége, aki rettentő vicces módon szintén részt vesz a tornán (legyezővel küzd!).
Felicita az, aki körül az események forognak. Nagyon sajnálom, hogy teljesen jellegtelen lett, mert rendkívül csini figurát rajzoltak neki – ez egy kihagyott ziccer. Értem, hogy az összes srác szerelmes belé (mondjuk nincs is más, akibe szerelmesek lehetnének), de a csaj valahogy olyan „semmilyen”. Nincs igazi karaktere, nincs benne élet. De legalább nem vinnyog, és nem idegbeteg, mint sok más női anime főhős.
Nova és Liberta vannak még kiemelve, mint az a két fiú, akihez Felicita a legközelebb áll. Ők eléggé ellentétes személyiséggel bírnak, mert míg Nova nagyon komoly, és szamuráj hagyományokat követ (jaj, hogy egy Itáliában játszódó sorozatban sem bírták ki, hogy ne legyen egy katanás gyerek), addig Liberta egyfajta kalóz (kardjából ítélve), és folyton ugratja barátját. Mint ahogy a többi téren, itt sem történik semmi, tehát egyikük sem jön össze a lánnyal, egyiküket sem választja végül.
Ott vannak még a többiek: Luca, Debito, Pace, Dante, stb., de mivel a film majdnem minden részén többször elaludtam, így utólagos engedelmetekkel nem nagyon foglalkoznék velük.

Stílus, hangulat

A rajz szép, és jó lett az olaszos megvalósítás. A nevek, a ruhák, a kifejezések és a zenék mind el lettek találva.
A másik érdekesség, amit próbáltak belevinni az alkotók a sorozatba, az a kártyák ereje. Minden családtag „leszerződik” egy varázskártyával, ami egy különleges erőt adományoz neki. Igazából, mint ahogy másnak, ennek se lesz semmi jelentősége, alig tudunk meg valamit a misztikus erőkről, és amúgy is érdektelenek. Állati béna, ahogy az első részbe belezsúfolva akarják bemutatni kinek milyen kártyája van („Sziasztok! Ti már mind régóta tudjátok, de azért, ha nem emlékeznétek, elmondom, hogy a nevem Liberta, és az én kártyám a következőket tudja…”). A harcokról sem sokat lehet mondani, mert szinte nincsenek a műben, de az elég kínos, amikor a tornán Debito pisztollyal áll ki, Dante meg páncélököllel (!!!) – ezt csak azért mondom, mert mondjuk Felicita puszta kézzel küzd, szóval érdekesek a szabályok. Az is végtelenül primitíven lett megoldva, ahogy a csaj mindenkit elver, és az is értelmetlen, hogy ha kieséses rendszer van, akkor ő miért ver meg a többieknél háromszor több ellenfelet?

Benyomások, konklúzió

A történet elsőre nem hangzik annyira rosszul, de az Arcana Famiglia sajnos nálam a legrosszabb animék között kapott helyett, amiket eddig láttam. A „Duello” (a torna neve) egy elég jó kis vonal lehetett volna, de totálisan feledésbe merül, és csupán a legutolsó (!!!) részben kerül megrendezésre. Mondani se kell, hogy tíz perc alatt lezavarják, mintha kötelező lenne. Tiszta ciki, tiszta pazarlás. Ilyen formában tökéletesen felesleges volt egyáltalán belerakni a sorozatba. A gond csak az, hogy ezen kívül viszont szinte nem történik semmi. És ezt halál komolyan mondom. Semmi. Nem értettem, és még most sem értem, hogy az Arcana Famiglia készítői mi a fenét akartak ezzel az alkotással nekünk bemutatni? Harc nincs (csak nyomokban), poénok nincsenek, dráma nincs, misztikum nincs, brutalitás nincs, erotika nincs, semmi nincs. Helyette vannak véget nem érő beszélgetések szobákban, folyosókon és kertekben. Kinek készült a sorozat? Borzasztó unalmas és rettenetesen érdektelen minden, ami a képernyőn történik. Esküszöm, egy Thomas a gőzmozdonyon százszor jobban lehet szórakozni, akárhány éves is vagy. Ellenségek, vagy gonosz karakterek nincsenek. Képzelj el egy filmet, amiben nincs kivel megküzdeni, nincs cél. És ezzel összhangban a sorozat nem is fut ki sehova, pont úgy végződik, ahogy elkezdődött. Tökéletesen értelmetlenül. Úgy éreztem, mintha az alkotók már a legelső részben elvesztettek volna minden motivációt, és meg se próbáltak valami értelmeset összerakni. Felicita szép. Ez az egyetlen pozitívum.
Hatalmas csalódás, senkinek nem ajánlom.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése