2013. január 21., hétfő

Anime jellegzetességek




Ezen az oldalon az anime rajzfilmek jellegzetes vonásait írogatom össze, azon filmek alapján, amiket láttam. Ez persze együtt jár azzal, hogy a felsorolás nem lehet teljes, hiszen az alkotások nagyon kis százalékát ismerem, illetve nekem is megvannak a preferált műfajaim, tehát például a romantikus animék ismertetőjegyei közül valószínűleg keveset tudok összegyűjteni. Ellenben biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, amelyek szinte minden kategóriára jellemzők, és úgy en bloc az anime műfajra.

Az alábbiakat kizárólag saját tapasztalataim alapján hoztam össze, semmiféle más anyagra nem támaszkodtam. Nem néztem utána ezen elemek okainak, magyarázatának sem, inkább azt szerettem volna, ha az általam tipikusnak érzett jelenségek leírásának olvasásakor mások is fejükre csapjanak, vagy legalábbis szájuk mosolyra húzódjon, mondván: „tényleg, ezt már én is sokszor láttam”. Remélem ez sikerül. Ezen felül persze senki ne fogja vissza magát, és a kommentekben várom az esetleges hozzáfűznivalókat, magyarázatokat. Jó szórakozást!



Kiskorúak, tinédzserek

A műfaj alapvető jellegzetessége, hogy kiskorúak, tizenévesek szerepelnek a filmekben, mentik meg a világot, harcolnak a gonoszokkal. Ez betudható annak is, hogy magas a hasonló korú nézők aránya, akik emiatt közel érzik magukhoz a szereplőket, átérzik a mindennapos gondjaikat (suli, szerelem, verekedések, kiközösítés, stb.). Sokszor már frusztráló lehet, hogy a felnőttek mennyire háttérbe vannak szorítva egyes anime sorozatokban. Olykor egy 25 éves is már vénségnek számít a 15 évesek között, és az idősek gyakran semmire nem jók, maximum tanácsokat adnak és ellátják a gyerkőcöket. Jellemző még, hogy a kiskorúak ellenben teljesen felnőttesen viselkednek, vagy már éppen teljesen ki is égtek…


Evés, kaják

Eddig minden általam látott sorozatban nagyon komoly szerepe volt a kajálásnak, a szakácskodásnak, az ételek elkészítési módjának. Akár gyerekekről, akár felnőttekről van szó, mindig látjuk őket enni, sütni-főzni, vagy kaját venni a boltban. Az ételeket is mindig mutogatják közelről, már-már gasztronómiai körképnek érezhetjük sokszor. A szereplők szinte mindig nagy élvezettel falnak, minden csodálatosan finom, ezt el is mondják a szakácsnak, és persze megköszönik az ebédet/vacsorát. Valódi étel-fetisizmus.


Divat

A divatos ruhák viselése nem minden animére jellemző, de mindegyikben érződik, mennyire fontos, hogy mi van a szereplőkön. Gyakori az, hogy egy karakter mindig ugyanazt a ruhát hordja, még akkor is, ha évek telnek el közben. Sok sorozatban pedig nagyon durván divatoznak a figurák. Hosszú bőrkabátok lengedeznek a szélben, fröccsen a víz az alig takaró bikinikre, napszemüveg, designos dzsekik, stb.


Haj, frizurák

Ez sem minden animére igaz, de a többségében érdekes frizurákra, hajszínekre lelhetünk, melyek teljesen természetesnek számítanak, tehát senki nem kérdezte meg soha egy lánytól, hogy neki miért van kék/zöld/lila/ciklámen/stb. haja. A fiúknál a „szélfútta”, levegőbe meredező haj nagyon menő, de nem ritka a hófehér hajú 12 éves kislány sem. No erről szívesen olvasnék, van-e bármilyen logikus magyarázata, a „minél színesebb legyen” indokon túl.


Rend

Bizony, az anime világokban rend van és tisztaság. Egy iskolás gyerek szobájában minden az élére van állítva, az utcákon egy darab papír sincs, egy hivatalban csillog minden ablak. Még a kaják is mindig szimmetrikusan állnak a tányéron, tökéletes mértani alakzatokban. Mindez persze nem érvényes, ha az adott mű/jelenet kifejezetten arról szól, hogy milyen mocskos az egyik karakter, vagy például az apokalipszis utáni városkép sem igazán rendezett…


„i-igen…”

Na ez az, amitől meg tudok őrülni. Eddig szinte minden filmben hallottam ezt a reakciót a szereplőktől, akikhez ha hozzászólnak vagy kérdeznek tőlük, vagy várnak valami megerősítést, akkor ezzel a minden bizonyosságot nélkülöző fonémával reagálnak. Volt, hogy legszívesebben kinyírtam volna már őket, amikor egy anime-részben ötödször hallottam ezt.


Balekság

Vannak tipikusan balek figurák, akik lehetnek lányok is, fiúk is, illetve idősebbek is, de általában inkább fiúkra osztják ezt a szerepet. Az illetőre jellemző hogy túlkombinálja a dolgokat, nem meri megszólítani a szerelmét, folyamatosan elesik, kiröhögik, mindig rosszkor történnek meg a dolgok körülötte és kínosabbnál-kínosabb szituációkba keveredik. Vannak „örök balekok”, és vannak, akik ebből szépen ki tudnak lépni, nem ritka például hogy a főhős a történet elején tipikus balek, a végén pedig már bomlanak érte a csajok és naponta menti meg a világot.


Egyenruhák

Elsősorban természetesen az iskolai egyenruhákról beszélünk. Akárki akármit mondd nekem, ennek egész biztosan vannak erotikus okai is, legalábbis a japán férfiakról köztudott, hogy mennyire kedvelik a „szexi iskolás lány” karakterét. De a fiúkon is elsősorban egyenruha szokott lenni (ami mondjuk annyira nem jellegzetes, mint a lányok öltözéke), illetve például természetfeletti lényeknél is előfordul, hogy katonai vagy ahhoz hasonló egyenruhát hordanak.


Bugyi

No igen, szerintem sokat nem kell taglalni a dolgot. A durva, hogy ez az elem még az olyan alkotásokban is sokszor elővillan, aminek semmilyen erotikus töltete nincs (illetve ezzel együtt már van egy kicsi…). A miniszoknyák alól teljesen explicit módon kikandikáló fehér, rózsaszín, csipkés, vagy macis mintázatú ruhadarab alapvető gerjesztő kellék.


Mellek

Elsősorban szintén a nyálképződést hivatott felgyorsítani. Egyes komoly fanservice-szel élő sorozatokban mindig ott van a fókuszban a női szereplők melle. Ezt a testrészt elég erősen képesek eltúlozni (bár ha meggondoljuk ez szinte minden egyes testrésszel így van az animékben), vannak hatalmas lökhárítókkal rendelkező 15 éves lányok, és olyanok is, akiknek egész egyszerűen semmiféle mellük nincs.


Zavarba jövés

Az anime szereplők gyakran pirulnak el és jönnek zavarba. Erről sokkal többet nem tudok írni, de ilyenkor tipikus a tarkóra tett kéz, és közben a vigyorgás illetve izzadás. Hebegés-habogás is kapcsolódik hozzá, így a karakterek semmilyen módon nem képesek palástolni, ha éppen zavarba jöttek.


Iskola

Az iskola tipikus anime helyszín, az általam eddig látott sorozatok 90%-a ott játszódott (vicces módon még az is, amelyik nem valós világban volt, tehát egy földöntúli helyszínen is iskolában tanultak a szereplők). A tanulás, a tanárokkal való konfrontációk, a vizsgázás, és a többi mind szerves része az ilyen alkotásoknak.


Európai hatások

Elsősorban a germanizmust emelném ki, én legalábbis ezzel találkoztam a legtöbbször. Ez azt jelenti, hogy a japán anime-készítők előszeretettel nyúlnak hozzá európai kultúrkörök elemeihez. Például varázslatokat német szavakkal hívnak elő, az iskolában a gyerekek Shakespeare-t tanulnak, amit angolul olvasnak fel, magyar bort vesznek a boltban, stb. Egyes mitológiai vagy történelmi érák iránt már-már rajongással viszonyulnak. Sokszor megjelennek nácizmusra hajazó dolgok, elég megdöbbentő lehet, aki először látja, hogy japán cosplay-bulikban horogkeresztes egyenruhában pózolnak a tizenévesek - ez ott teljesen rendben van. Továbbá sárkányok, lovagok, boszorkányok, vagy például egy alkotásban az egész világot (köztük Japánt) bekebelező alternatív Brit Birodalom.


Ünnepek, versenyek

Úgy vettem észre, hogy ez is egy fontos esemény a sorozatokban. A különböző ünnepek és versenyek elég komoly szerepet tudnak kapni, és a karakterek általában nagyon lelkesen vesznek részt ezekben. Ebben valószínűleg benne van a tanító szándék, hogy a fiatalokat ezek szeretetére neveljék. Az ünnepeken mindenki boldog, és fülig érő szájjal ugrál örömében. A versenyekre pedig vérre menő módon készülnek fel, mindig győzni kell.


Misztikum

Kérdéses volt, hogy felvegyem-e ezt a pontot a többi közé, hisz sok esetben egyértelmű a misztikum jelenléte, ha arról szól a mű. De gyakori, hogy a mágia és a természetfeletti akkor is megjelenik, ha nem ez az adott anime lényege. A misztikus dolgok úgy is beépülhetnek egy amúgy teljesen reális műbe, hogy azt észre sem vesszük, nem gondolunk bele. Vicces, hogy ha valaki túl sok animét néz, akkor már természetesnek veheti ezeket.


Harctéri nyugalom

Szinte mindig az nyeri az összecsapásokat, aki nyugodtabb tud maradni, mint a másik fél. Ez persze változhat, mert a kezdetekkor elbizakodott fél néha lassan idegroncsba megy át, mikor rádöbben, hogy ellenfele jobb, mint ő. Mindenestre ha valaki laza, és fapofával áll egy nálánál háromszor nagyobb szörny elé, akkor tudhatjuk hogy ő fog nyerni. A nyugalom menő.


Arcok, testek

Ezen külső jegyek alapján lehet a legjobban felismerni, hogy anime alkotással állunk szemben, de persze sokféle rajzstílus létezik. A legjellemzőbb, hogy az arcok sokszor egyformák. Hajszín, szemszín és frizura különbözik csak, ha ezeket eltávolítanánk, az összes kiscsaj egyforma lenne a suliban. A testekkel ugyanegy a helyzet. Persze vannak kövérek, meg kisnövésűek, de magasan legtöbb a nyúlánk alkat, hosszú lábakkal, rövid törzzsel.


Reklám

Vagy nem is tudom, minek nevezzem ezt, de a sorozatrészek közepén (ha 24 perces, akkor a 12. percnél) beugrik egy vagy két állókép a mű címével vagy a szereplők rajzaival és egy kisebb zenével. Gondolom ez a reklám elejét-végét jelző közjáték. Néha viccesen van megoldva, például a szereplőket karikatúraként ábrázolják.


Szamuráj hagyományok

Ez persze egyértelmű, hisz a japánok köztudottan komolyan ápolják a hagyományokat és büszkék történelmükre, de ez az animékben is megjelenik. A figurák például harci díszbe öltöznek, felkötik a fejpántot, vagy előhúzzák méretes szamuráj kardjukat. Az különösen jól tud kinézni, amikor egy 35 kilós lányka egy másfél méteres karddal szabdalja szét ellenségeit.


Fiatalos szülők

A gyerekek/tinédzserek szülei általában nagyon jól néznek ki, ránc például alig van rajtuk. Egy anyuka sokszor tök olyan, mint a lánya, csak nagyobb, és stílusban visszafogottabb (pl. nincs zöld haja). Az ősök majdnem mindig jó fejek, aranyosak, mosolyogva szolgálják ki a gyerekeket. Az is jellemző elem, hogy az apukák infantilisebbek a gyereknél, és a srácok arca ég, amikor hülyülni kezdenek. Nagymamák és nagypapák között is előfordul olyan, akinek több az energiája egy húsz évesnél, úgy pörög.


Angol szavak

Hol többé, hol kevésbé vannak jelen az angol kifejezések, vagy azok kissé eltorzított formái. Az egyik műben például a karakter neve „Kid” (kölyök), de ezt következetesen „Kiddo”-nak mondják. Egy másikban pedig mindig hallottam negyed vagy fél angol mondatokat is, amire felkaptam a fejem. Ugyanebben az animében az egyik szereplő mindig az „excellent” (kitűnő) szóval nyugtázta, ha jól mentek a dolgok.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése