Ezen az oldalon az anime rajzfilmek jellegzetes vonásait
írogatom össze, azon filmek alapján, amiket láttam. Ez persze együtt jár azzal,
hogy a felsorolás nem lehet teljes, hiszen az alkotások nagyon kis százalékát
ismerem, illetve nekem is megvannak a preferált műfajaim, tehát például a
romantikus animék ismertetőjegyei közül valószínűleg keveset tudok
összegyűjteni. Ellenben biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, amelyek
szinte minden kategóriára jellemzők, és úgy en bloc az anime műfajra.
Az alábbiakat kizárólag saját tapasztalataim alapján hoztam
össze, semmiféle más anyagra nem támaszkodtam. Nem néztem utána ezen elemek
okainak, magyarázatának sem, inkább azt szerettem volna, ha az általam
tipikusnak érzett jelenségek leírásának olvasásakor mások is fejükre csapjanak,
vagy legalábbis szájuk mosolyra húzódjon, mondván: „tényleg, ezt már én is
sokszor láttam”. Remélem ez sikerül. Ezen felül persze senki ne fogja vissza
magát, és a kommentekben várom az esetleges hozzáfűznivalókat, magyarázatokat.
Jó szórakozást!
Kiskorúak, tinédzserek
A műfaj alapvető jellegzetessége, hogy kiskorúak,
tizenévesek szerepelnek a filmekben, mentik meg a világot, harcolnak a
gonoszokkal. Ez betudható annak is, hogy magas a hasonló korú nézők aránya,
akik emiatt közel érzik magukhoz a szereplőket, átérzik a mindennapos
gondjaikat (suli, szerelem, verekedések, kiközösítés, stb.). Sokszor már
frusztráló lehet, hogy a felnőttek mennyire háttérbe vannak szorítva egyes
anime sorozatokban. Olykor egy 25 éves is már vénségnek számít a 15 évesek
között, és az idősek gyakran semmire nem jók, maximum tanácsokat adnak és
ellátják a gyerkőcöket. Jellemző még, hogy a kiskorúak ellenben teljesen
felnőttesen viselkednek, vagy már éppen teljesen ki is égtek…
Evés, kaják
Eddig minden általam látott sorozatban nagyon komoly
szerepe volt a kajálásnak, a szakácskodásnak, az ételek elkészítési módjának. Akár
gyerekekről, akár felnőttekről van szó, mindig látjuk őket enni, sütni-főzni,
vagy kaját venni a boltban. Az ételeket is mindig mutogatják közelről, már-már
gasztronómiai körképnek érezhetjük sokszor. A szereplők szinte mindig nagy
élvezettel falnak, minden csodálatosan finom, ezt el is mondják a szakácsnak,
és persze megköszönik az ebédet/vacsorát. Valódi étel-fetisizmus.
Divat
A divatos ruhák viselése nem minden animére jellemző, de
mindegyikben érződik, mennyire fontos, hogy mi van a szereplőkön. Gyakori az,
hogy egy karakter mindig ugyanazt a ruhát hordja, még akkor is, ha évek telnek
el közben. Sok sorozatban pedig nagyon durván divatoznak a figurák. Hosszú
bőrkabátok lengedeznek a szélben, fröccsen a víz az alig takaró bikinikre,
napszemüveg, designos dzsekik, stb.
Haj, frizurák
Ez sem minden animére igaz, de a többségében érdekes
frizurákra, hajszínekre lelhetünk, melyek teljesen természetesnek számítanak,
tehát senki nem kérdezte meg soha egy lánytól, hogy neki miért van
kék/zöld/lila/ciklámen/stb. haja. A fiúknál a „szélfútta”, levegőbe meredező
haj nagyon menő, de nem ritka a hófehér hajú 12 éves kislány sem. No erről szívesen
olvasnék, van-e bármilyen logikus magyarázata, a „minél színesebb legyen”
indokon túl.
Rend
Bizony, az anime világokban rend van és tisztaság. Egy
iskolás gyerek szobájában minden az élére van állítva, az utcákon egy darab
papír sincs, egy hivatalban csillog minden ablak. Még a kaják is mindig
szimmetrikusan állnak a tányéron, tökéletes mértani alakzatokban. Mindez persze
nem érvényes, ha az adott mű/jelenet kifejezetten arról szól, hogy milyen
mocskos az egyik karakter, vagy például az apokalipszis utáni városkép sem
igazán rendezett…
„i-igen…”
Na ez az, amitől meg tudok őrülni. Eddig szinte minden
filmben hallottam ezt a reakciót a szereplőktől, akikhez ha hozzászólnak vagy
kérdeznek tőlük, vagy várnak valami megerősítést, akkor ezzel a minden
bizonyosságot nélkülöző fonémával reagálnak. Volt, hogy legszívesebben
kinyírtam volna már őket, amikor egy anime-részben ötödször hallottam ezt.
Balekság
Vannak tipikusan balek figurák, akik lehetnek lányok is,
fiúk is, illetve idősebbek is, de általában inkább fiúkra osztják ezt a
szerepet. Az illetőre jellemző hogy túlkombinálja a dolgokat, nem meri
megszólítani a szerelmét, folyamatosan elesik, kiröhögik, mindig rosszkor
történnek meg a dolgok körülötte és kínosabbnál-kínosabb szituációkba
keveredik. Vannak „örök balekok”, és vannak, akik ebből szépen ki tudnak lépni,
nem ritka például hogy a főhős a történet elején tipikus balek, a végén pedig
már bomlanak érte a csajok és naponta menti meg a világot.
Egyenruhák
Elsősorban természetesen az iskolai egyenruhákról
beszélünk. Akárki akármit mondd nekem, ennek egész biztosan vannak erotikus
okai is, legalábbis a japán férfiakról köztudott, hogy mennyire kedvelik a
„szexi iskolás lány” karakterét. De a fiúkon is elsősorban egyenruha szokott
lenni (ami mondjuk annyira nem jellegzetes, mint a lányok öltözéke), illetve például
természetfeletti lényeknél is előfordul, hogy katonai vagy ahhoz hasonló
egyenruhát hordanak.
Bugyi
No igen, szerintem sokat nem kell taglalni a dolgot. A
durva, hogy ez az elem még az olyan alkotásokban is sokszor elővillan, aminek
semmilyen erotikus töltete nincs (illetve ezzel együtt már van egy kicsi…). A
miniszoknyák alól teljesen explicit módon kikandikáló fehér, rózsaszín, csipkés,
vagy macis mintázatú ruhadarab alapvető gerjesztő kellék.
Mellek
Elsősorban szintén a nyálképződést hivatott
felgyorsítani. Egyes komoly fanservice-szel élő sorozatokban mindig ott van a
fókuszban a női szereplők melle. Ezt a testrészt elég erősen képesek eltúlozni
(bár ha meggondoljuk ez szinte minden egyes testrésszel így van az animékben),
vannak hatalmas lökhárítókkal rendelkező 15 éves lányok, és olyanok is, akiknek
egész egyszerűen semmiféle mellük nincs.
Zavarba jövés
Az anime szereplők gyakran pirulnak el és jönnek zavarba.
Erről sokkal többet nem tudok írni, de ilyenkor tipikus a tarkóra tett kéz, és
közben a vigyorgás illetve izzadás. Hebegés-habogás is kapcsolódik hozzá, így a
karakterek semmilyen módon nem képesek palástolni, ha éppen zavarba jöttek.
Iskola
Az iskola tipikus anime helyszín, az általam eddig látott
sorozatok 90%-a ott játszódott (vicces módon még az is, amelyik nem valós
világban volt, tehát egy földöntúli helyszínen is iskolában tanultak a
szereplők). A tanulás, a tanárokkal való konfrontációk, a vizsgázás, és a többi
mind szerves része az ilyen alkotásoknak.
Európai hatások
Elsősorban a germanizmust emelném ki, én legalábbis ezzel
találkoztam a legtöbbször. Ez azt jelenti, hogy a japán anime-készítők
előszeretettel nyúlnak hozzá európai kultúrkörök elemeihez. Például
varázslatokat német szavakkal hívnak elő, az iskolában a gyerekek Shakespeare-t
tanulnak, amit angolul olvasnak fel, magyar bort vesznek a boltban, stb. Egyes
mitológiai vagy történelmi érák iránt már-már rajongással viszonyulnak. Sokszor
megjelennek nácizmusra hajazó dolgok, elég megdöbbentő lehet, aki először
látja, hogy japán cosplay-bulikban horogkeresztes egyenruhában pózolnak a
tizenévesek - ez ott teljesen rendben van. Továbbá sárkányok, lovagok, boszorkányok,
vagy például egy alkotásban az egész világot (köztük Japánt) bekebelező
alternatív Brit Birodalom.
Ünnepek, versenyek
Úgy vettem észre, hogy ez is egy fontos esemény a
sorozatokban. A különböző ünnepek és versenyek elég komoly szerepet tudnak
kapni, és a karakterek általában nagyon lelkesen vesznek részt ezekben. Ebben
valószínűleg benne van a tanító szándék, hogy a fiatalokat ezek szeretetére
neveljék. Az ünnepeken mindenki boldog, és fülig érő szájjal ugrál örömében. A
versenyekre pedig vérre menő módon készülnek fel, mindig győzni kell.
Misztikum
Kérdéses volt, hogy felvegyem-e ezt a pontot a többi
közé, hisz sok esetben egyértelmű a misztikum jelenléte, ha arról szól a mű. De
gyakori, hogy a mágia és a természetfeletti akkor is megjelenik, ha nem ez az
adott anime lényege. A misztikus dolgok úgy is beépülhetnek egy amúgy teljesen
reális műbe, hogy azt észre sem vesszük, nem gondolunk bele. Vicces, hogy ha
valaki túl sok animét néz, akkor már természetesnek veheti ezeket.
Harctéri nyugalom
Szinte mindig az nyeri az összecsapásokat, aki nyugodtabb
tud maradni, mint a másik fél. Ez persze változhat, mert a kezdetekkor elbizakodott
fél néha lassan idegroncsba megy át, mikor rádöbben, hogy ellenfele jobb, mint
ő. Mindenestre ha valaki laza, és fapofával áll egy nálánál háromszor nagyobb
szörny elé, akkor tudhatjuk hogy ő fog nyerni. A nyugalom menő.
Arcok, testek
Ezen külső jegyek alapján lehet a legjobban felismerni,
hogy anime alkotással állunk szemben, de persze sokféle rajzstílus létezik. A
legjellemzőbb, hogy az arcok sokszor egyformák. Hajszín, szemszín és frizura
különbözik csak, ha ezeket eltávolítanánk, az összes kiscsaj egyforma lenne a
suliban. A testekkel ugyanegy a helyzet. Persze vannak kövérek, meg kisnövésűek,
de magasan legtöbb a nyúlánk alkat, hosszú lábakkal, rövid törzzsel.
Reklám
Vagy nem is tudom, minek nevezzem ezt, de a sorozatrészek
közepén (ha 24 perces, akkor a 12. percnél) beugrik egy vagy két állókép a mű
címével vagy a szereplők rajzaival és egy kisebb zenével. Gondolom ez a reklám
elejét-végét jelző közjáték. Néha viccesen van megoldva, például a szereplőket karikatúraként
ábrázolják.
Szamuráj hagyományok
Ez persze egyértelmű, hisz a japánok köztudottan komolyan
ápolják a hagyományokat és büszkék történelmükre, de ez az animékben is
megjelenik. A figurák például harci díszbe öltöznek, felkötik a fejpántot, vagy
előhúzzák méretes szamuráj kardjukat. Az különösen jól tud kinézni, amikor egy
35 kilós lányka egy másfél méteres karddal szabdalja szét ellenségeit.
Fiatalos szülők
A gyerekek/tinédzserek szülei általában nagyon jól néznek
ki, ránc például alig van rajtuk. Egy anyuka sokszor tök olyan, mint a lánya,
csak nagyobb, és stílusban visszafogottabb (pl. nincs zöld haja). Az ősök
majdnem mindig jó fejek, aranyosak, mosolyogva szolgálják ki a gyerekeket. Az
is jellemző elem, hogy az apukák infantilisebbek a gyereknél, és a srácok arca
ég, amikor hülyülni kezdenek. Nagymamák és nagypapák között is előfordul olyan,
akinek több az energiája egy húsz évesnél, úgy pörög.
Angol szavak
Hol többé, hol kevésbé vannak jelen az angol kifejezések,
vagy azok kissé eltorzított formái. Az egyik műben például a karakter neve
„Kid” (kölyök), de ezt következetesen „Kiddo”-nak mondják. Egy másikban pedig
mindig hallottam negyed vagy fél angol mondatokat is, amire felkaptam a fejem.
Ugyanebben az animében az egyik szereplő mindig az „excellent” (kitűnő) szóval
nyugtázta, ha jól mentek a dolgok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése