Eredeti cím: Return to Firetop Mountain
Eredeti/magyar megjelenés: 1992/2009
Illusztrálta: Martin McKeena
Fordította: N.Tamás, Thorn T.
Design
A borító nekem a 80-as évek hangulatát idézi,
elég erősen sablonos mind színeiben, mind témáját tekintve. Zagor vicsorgón
magasodik alattvalói fölé. A képen láthatóan elég nagy létszámú sereg van,
amiről a könyvben nem nagyon esik szó. Itt található a kapuőr is, meg valami
fekete párducszerű izomhegy a szokásos orkos-goblinos sokaságban.
Illusztráció
Nem éreztem problémát ezen a téren, kellően jó
minőségű és hangulatos a könyv képes tartalma. Kedvencem a sárkánykoponyát
vonszoló púpos (60.), de a Káosz Iszap Vad (291.) se rossz. A gyengébbeket most
nincs is nagyon kedvem kiemelni, ez a rész rendben van.
Háttértörténet
Kb. semmi, azazhogy visszatérünk a Tűzhegyre,
mert Zagor már megint fenyegeti a lakosságot és a világot. Nem bonyolította túl
ez a Livingstone fiú.
Eredetiség
Igen, a főbb problémám ebben a pontban rejlik.
Nem mondok olyan csúnyát, hogy volt-e bármi értelme annak, hogy meg lett írva
ez a könyv, de… szóval az újító szándék, vagy hogy legalább egy másik
aspektusból meséljük el ugyanazt a történetet, vagy legalább valami csavart
vigyünk bele: mindez hiányzik. Félelmetesen idejétmúlt a kaland stílusa, minden
a régmúlt időket idézi. A kezdés is a lehető legsablonosabb lett: kocsmából
indulunk (a csapos neve Jávorszarvas!), utána egy kis utazás, falulátogatás
(már ha úgy gondoljuk, de mehetünk egyenest a Tűzhegynek), ebben a kitérőben
tér csak el az elődjétől, mert utána meg jön a bóklászás a hegyben: folyosók,
szobák, folyosók, szobák…
Kihívás
Aránylag könnyűnek mondanám, de a beszerzendő
tárgyak (legfőképp a sárkányfogak) nehezítik meg a dolgunkat. Ugye kell ez a
négy fog, ha egyik hiányzik, akkor annyi. A könyv viszont segít, mert ezeket több
helyről is össze lehet szedni, tehát nem lehetetlen a dolog. Kell még dobótőr
is, illetve biztos volt még egy-két tárgy, de nem emlékszem hogy azok
mindenképpen szükségesek, vagy csak bizonyos helyszínen pusztulunk el nélkülük.
Az biztos, hogy a kaland nem szűkölködik felvehető cuccokban. Van itt is azért
olyan, hogy jobbra megyünk, és aztán kampec, de szerencsére talán csak egyszer
futottam bele. Könnyítés még, hogy egy csomó szituációban simán el lehet
menekülni, meg hogy elég lineáris a Tűzhegy, a jobbra-balra választások
esetében sokszor az egyik irány zsákutca, így csak egyfelé lehet továbbmenni.
Főgonosz
No igen, az ős-gonosz Zagor bácsi, aki nagyon
sátáni, nagyon megátalkodott, én mégsem tudom komolyan venni. Amikor beszél
hozzánk az éppoly annyira kínos és színpadias
mint amilyen az egész mű stílusa, szóval ahhoz tényleg passzol. Én nem
tudom, de a „parasztozós” Balthus, vagy akár a gyáva, ravaszkodó Cyrus
(Űr-orgyilkos) nekem sokkal hitelesebb. Amúgy nincs vele sok dolog,
elementálharcot kell csak vívnunk vele, amit úgy nem is mi magunk vívunk,
szóval amolyan pokemon-bajnokság történik. Aztán persze őt is le kell csapnunk,
bár azt nem értem hogy mitől ilyen erős ellenfél, amikor még fél keze sincs…
Rendszer
A hagyományos rendszer. Nincs extra.
Hangulat
A fentiekből már szerintem eléggé átjött a
véleményem, de azért vannak a könyvnek extrább megoldásai. Vicces például a
birkaszem evő verseny, jó ötlet a 371. pontnál az aranytallér-számolós feladat
a képen, és mókás a 78-as pont halálneme is (a medál hátizsákunkban a
fokhagymától tőrré változik, és átdöfi a hátunkat!). A Yaztromo-hasonmás trükk
is tetszett. Az említett sablonosságok mellett nekem érdekes volt a különböző
próbamesterek jelenléte is. De most komolyan, ennek mi értelme? Ez nem a
Bajnokok próbája, minek adnak nekünk feladatokat olyanok, akiket mi meg akarunk
ölni, és miért engednek tovább ha sikerül? Ugyanígy déja-vu-t éreztem a Káosz
harcos felbukkanásakor (szintén Bajnokok próbája), illetve nekem az is csak a
végén esett le, hogy Zagort épp most foltozzák össze, ez menet közben csak
bizonyos haláleseteknél derül ki, amikor mindig eljönnek értünk a sebészei.
Persze nem ez a lényeg. A lényeg hogy egy erősen túlhaladott stílusú könyvről
van szó, amit ha valaki az első könyvek között próbál ki, vagy nosztalgiázni
szeretne, akkor a célnak megfelel, de egyébként nagyon avítt és anakronisztikus
alkotás. Nem rossz, de semmi nincs benne, amire azt mondja a (tapasztalt)
játékos hogy: húha.
Ezt tegnap fejeztem be. Nagyjából egyetértek. 1-2 üdítő érdekességen kívül jóformán semmi újdonság nincs benne. Azt meg én se szeretem, ha kizárólag balra-jobbra menettel dől el sok minden. A régiek hangulatát tényleg kb. visszaadta, de ennyi és nem több.
VálaszTörlésKötelező tárgynak még megemlítendő a bőrkesztyű, illetve kb. 90%-osan a nagyító, valamint az ezüstcsengő, ami nékül az egyik fogat nem tudjuk megszerezni. Egyébként meg a végén könnyű cheatelni, mert ha az embernek a fogak nincsenek meg, de a könyvoldalak megvannak, akkor kb. ugyanott tartunk. A bronzfog még egy ravasz trükk benne, de összességében én is többet vártam kicsit.