2014. szeptember 27., szombat

A sárkányvár titka

Írta: Crag Hatchet
Eredeti cím: Aktit rávnyákrás A
Megjelenés: 1989
Illusztrálta: Markarián Reinhardt
Fordította: Tuza István


Design

Huhuhú… a könyv szinte minden szempontból hihetetlenül fincsi ínyencfalat, de a kőkemény ekézés helyett akár elég lenne csak annyit mondanom, hogy vegyétek kézbe és ámuljatok. De persze úgysem állom meg, hogy ne kanyarintsak róla egy durva cikket, szóval öveket bekapcsolni…
Ha jól látom a designerek maradtak a default windows font típusoknál (designerek? Ezt a szót itt is el is felejthetjük), tehát a Times New Roman uralkodik a kiadáson. A borító kettéosztása is nagyon ízléses, a „KALANDJÁTÉK LEGÚJABB!” felirat ilyen szép magyaros formában pedig könnyeket csalt a szemembe. De legalább a mohás, zuzmós, mérnökileg érdekesen konstruált várfal előtti gyíkok cukik. Ezek után már csak azt a sort nem tudtam értelmezni a harmadik lapon, hogy „fedélterv”.
Ha már így benne vagyunk a könyvben, a „fordító” bejegyzést sem értem (ő lenne az író?), és vajon mit takar az, hogy „tervezte”? Komolyan, más ember rakta össze a fergeteges, kétoldalnyi szabályrendszert, mint aki a történetet írta? Ezen a cuccon TÖBB MINT EGY EMBER dolgozott?? Az „eredeti cím” tükrözése azért aranyos.


Illusztráció

Azt a mindenit, Markarián Reinhardt! (szép név, btw) Csak egy kérdés merül fel bennem a rajzokat látván: a csávó vajon 8 vagy 10 éves lehetett? Mert ha ennél több, akkor egy rajztudásilag komolyan visszamaradott egyénről beszélünk. Na de milyen jó móka nekünk végignézni az alkotásokon! Dúl az ötlettelenség, és a részletek teljes hiánya, de gyakran azt se nagyon tudtam felismerni, hogy mit akar ábrázolni a kép. A megfestett lények épp csak hogy nem könyörögnek nekünk, hogy öljük meg őket, hisz ilyen nyomorék testekben élni durva lehet. A figurák anatómiája felrúg minden természetességet, fizika, statika nulla, a térbeli ábrázolás pedig az általános iskolai rajzórák előtti időket idézik. Az illusztrációk legtöbbször sajnos nem a hozzájuk tartozó szöveg mellett vannak, ezt már tényleg művészet volt még pluszban elcseszni.
Igazából minden képről disszertációt lehetne írni, de csak így gyorsban: főellenségünkön, a háromfejű sárkányon fetrengeni lehet, a rongyos öreg (58.) jobb keze összezsugorodott, a kétes fajú harcos (104. mellett) kezecskéje is aranyos lett, az őr (209.) karjai nem tudom, honnan nőnek ki, babalábú fogoly (162.), zavart tekintetű pók (266.), „ölj meg kérlek” krokodil (307.), kutya helyett medveszőnyeg (227.), szóval röhöghetünk eleget. Ja, amúgy a várban ólálkodik maga batman is, nézzük csak meg a 131-es és 255-ös rajzokat.


Háttértörténet

Hercegek vagyunk, és valahogy hirtelen nálunk terem egy könyv, amit a sárkány által elrabolt királylány személyesen nekünk címzett. Azt mondjuk nem értettem, hogy miért pont egy sárkánymancs dobja be hozzánk a könyvet, de a csajszi a képen sikeresen elbűvöl minket. Az ő birodalmában a sárkány mindent és mindenkit kővé változtatott (?), tehát el kell mennünk és fel kell göngyölítenünk ezt a nagyon eredeti sztorit. Kiderül, hogy a fenevad várát katonák őrzik (miért??), és egy kalmártól megtudjuk azt is, hogy létezik egy bűvös szám, ami megtöri az átkot. Oké. Amúgy ahogy a kastély elé érünk, láthatjuk, hogy a bejáratot mégse őrzi senki éppen…


Rendszer

Életerőnk igen sok van nékünk, egész pontosan K6 x 6 + 60, tehát 66 és 96 között lesz valahol. Az egy abszolút pofás ötlet, hogy minden tárgy, ami nálunk van, 1-el csökkenti az életerő pontjainkat, de ha eldobjuk valamelyiket, akkor azt a pontot visszakapjuk.
Küzdőképességünk K6 + 7, az ellenfelek Küzdőképessége pedig annyi, amennyi vágást elviselnek. Ezt mondjuk szerintem hiba volt összekavarni, mert így a kaland elején többször visszalapoztam, hogy akkor most hogy van ez? De az újra egy jó elképzelés, hogy minden csata után 1-el nő a küzdőképességünk, tehát karakterünk fejlődik!
A harc brutálisan egyszerű, lényegében mindenféle módosítók nélkül, pusztán a vakszerencsén, vagyis a dobókockán alapulva. 1-2-es dobásnál minket sebeznek, 3-4-nél mindketten sebződünk, 5-6-nál ellenfelünk sebződik. Akinek a Küzdőképesség pontjai előbb fogynak el, az hal meg, viszont ahány pontot veszítettünk harc közben, annyit le kell vonnunk az életerőnkből. Az Ügyesség fogalma tehát ki van lőve a rendszerből, szóval minden egyes harc életveszélyes lehet, a csótány a falon ugyanolyan erőt képvisel, mint a sárkány. Ugye érezhető, hogy ez kicsit el lett rontva..? Rendszerbeli logikátlanságok a kaland közben is tetten érhetők, mint amikor egy megszerzett buzogány 3-al növeli az életerőnket. Ez milyen hülyén hangzik már?


Eredetiség

Tök olyan, mintha valami 80-as évekbeli AD&D Basic szerepjátékkal, vagy számítógépes játékkal nyomulnánk. A sztori eszméletlenül sablonos, a játékmenet még inkább, és tényleg sokszor gyanút fogtam, hogy nem egy 10 éves gyerek írta-e ezt az egészet. Az útvonal végig folyosó-ajtó-folyosó-ajtó, és a nagyon kevés érdekes lénnyel találkozunk. Ellenben van rengeteg katona, meg van szakács, meg pók, meg hasonlóan izgalmas kreatúrák. Na jó, hogy ne legyek igazságtalan, tetszett az ellenünk támadó árnyékunk, a dzsinn, a harangdémon, Pipó, és a gyáva életelixír-kufár is vicces volt.


Kihívás

A rendszer leírásából kiderülhetett, hogy értékek nélkül valójában nincs értelme a harcok nehézségéről beszélni. Kötelező tárgyak nincsenek, csak ugye a varázsszám, amit a végén kiáltanunk kell, hogy megtörjön az átok. Ha rosszat választunk, akkor a királylány is, mi is meghalunk, és minden összedől, totális a bukás. Na most a végső számhoz vezető versikék összeszedegetése tökéletesen el lett hibázva, ugyanis én például már a kiinduló számmal se találkoztam (ami meglepő módon az 1-es), mert egyszerűen nem mentem be abba a helyiségbe, ahol ez az információ volt. Később láttam egy szám-módosító versikét a falon, de mivel számom se volt, innentől kezdve az egész kaland értelmetlenné vált. A versekre általában kisebb szobákban bukkanhatunk, amikhez különböző színű szalaggal átkötött kulcsokat kell szereznünk, szóval elvileg ezek megszerzendő tárgyak, de ha egyet elvétünk (márpedig sok van), akkor úgyis buktuk az egészet. A végjátékban legalább lehet reménykedni, hogy szerencsésen jó számot választunk.


Főgonosz

Sárkányunk eléggé budget fajta, mert külön benzines hordókra is lelhetünk, amire szüksége van neki a lángfújáshoz (!). Amikor végül találkozunk vele, nem sokat pofázik, rögtön kezdődik a harc. Három feje egyenként 7 vágást visel el, de ha van ezüstcsákányunk, akkor egy fejjel kevesebbre lesz gondunk (nem is kell próbát dobni, automatikusan sikerül vele leszakítanunk a buksiját). Ha szereztünk pajzsot, az szintén könnyíthet az összecsapáson.


Hangulat


Oh, a bohó ifjúság… még egy általános iskolai, zánkai osztálykiránduláson vettem meg a könyvet a zsebpénzemből, és komolyan mondom, 9 éves fejjel nem volt ez rossz! Mondjuk ezek a szám-módosító versikék már akkor is bénák voltak, és ha már erre lett felfűzve az egész kaland, akkor kellett volna valami háttérmagyarázat, hogy ki írta ezeket, ki segít nekünk, miért vannak elrejtve, stb. Van persze számos más furcsaság is, mint a 59-62-es pontoknál rossz helyre tett számozás (nem lehet normálisan látni a fejezetszámokat, talán a külföldi kollégák ezért helyezték középre őket), vagy hogy a 218-as pontnál annyitól tönkremegy minden fegyver, hogy ledőlnek a polcok, de az se volt világos, hogy a 179, 219-es pontoknál ki lehet-e kerülni a halált a Mindentudás Könyvének mérgezésekor. Ez a könyves dolog amúgy jó ötlet volt, mint ahogy Pipó magyarázata is frenetikus a varázstudományáról (93.). Szóval vannak megcsillanások, egyszerűen csak a könnyedebb, humorosabb irányba kellett volna vinni a játékot, és akkor mindjárt más az ember hozzáállása.
A műben hosszú párhuzamos utak futnak egymás mellett, melyek ritkán keresztezik egymást, szóval elég lineáris érzetünk lehet mindvégig. Lehet pörgetni a lapokat, megérteni semmit nem kell, az interakció minimális. Ennek ellenére mindenkinek ajánlom a Sárkányvár titkát, hisz egyedülálló alkotásról van szó, és jó nagyokat mosolyogni az ilyen nosztalgikus naivságokon.


5 megjegyzés:

  1. Ez a kaland az én életemből kimaradt, de ahogy elnézem nem vesztettem sokat. Hihetetlen milyen gagyi kalandokat is el tudtak adni lapozgatós könyvek címszó alatt. Most nem akarom magam fényezni, de én gyerekfejjel is ettől jobb lapozgatósakat kreáltam, pedig azokban is akadt azért pár kisebb-nagyobb hiba, de az ötletesség nem hiányzott egyikből sem.

    VálaszTörlés
  2. Számítógépes formátumban akad egy pár... Bár említetted nem vagy nagy híve a gépről olvasásnak. Annyit azért talán megérnek, hogy vess azért rájuk egy pillantást. Ki tudja, talán neked is tetszik majd valamelyik.

    VálaszTörlés
  3. Ez megvolt nekem, aztán eltűnt. Ha valaki tud fellelhető pdf-et vagy egyéb elektronikus verziót valahol, ne fogja vissza magát.

    VálaszTörlés